Idén november 14-16. között tartottuk szokásos őszi, szezonzáró szakmai továbbképzésünket. Tanultunk is újat, tanultunk is újakkal – és reméljük, tavasszal mindannyian innen folytatjuk tovább!
Ha november, akkor őszi képzés
Alapítványunk életében már hagyománynak számít az évi két szakmai továbbképzés. A tavaszi a szigorúbb, keményebb, ami teljes mértékben a tanulásról és a szakmai fejlődésről szól. Ezen mindenki számot ad arról, hogy tudása frissen várja az új szezon indulását.
Az őszi képzés ezzel szemben egyfajta szezonzáró: ilyenkor megbeszéljük a mögöttünk álló élményeket, sokat tanulunk, de sokat is pihenünk. Ötletelünk, készülünk a következő évre, és ilyenkor adjuk át az előző szezon kiemelkedő teljesítményt nyújtó Bajtársainak is a díjakat.
Mit tanultunk idén?
A szakmai továbbképzés során a főszerep a csapatszervezésé és a kommunikációé volt. Különösen fontos ez egy ilyen társaságban, hiszen a mentőmotorosok egymást ritkán látják. Jellemzően mindig mással, nem ritkán pedig laikusokkal dolgoznak.
Előkerült a világos, egyértelmű irányítás, asszertív, hatékony kommunikáció témája is – az élet minden területén fontos, de bizonyos elemei a sürgősségi ellátás területén még fontosabbak.
Miután már megtanultunk még jobban kommunikálni, áttértünk a tömeges kárhelyekre és a kárhelyparancsnoki teendőkre. Gyakoroltuk a triázst is, de egy gyors, szimulált szituációra is volt idő, ahol most a sérültek ellátásának lépései helyett az egész kárhely felszámolása került fókuszba.
Az őszi képzés másik állandó eleme – a Köszi Party
Azok, akik őszi képzésre jönnek hozzánk először, általában félreértik, mire kell gondolni a Köszi Party kifejezés alatt. Nos, ez inkább Köszi, mint Party. Nincs hangos zene (általában ilyenkor még halk zene sincs), a neonfények is jellemzően kimaradnak. Viszont ilyenkor köszönjük meg minden önkéntesünknek az elmúlt évi szolgálatokat – és ez már akkor is így volt, amikor az önkéntesek még nem önkéntesek voltak.
A Köszi Partyn osztjuk ki az Év Mentőmotorosa díjat is, amit az a Bajtárs kaphat meg, aki az elmúlt évben a mentőmotorosok véleménye szerint szakmailag és csapattagként, közösségépítőként is leginkább helyt állt.
Idén a díjat Pataki Péter mentőápoló bajtársunk nyerte el.
Pár éve pedig megválasztjuk az Év Újoncát is – ezt az a Jelölt viheti haza, aki első szezonjában a leginkább bizonyította rátermettségét, és saját fejlődése mellett az Alapítvány és a mentőmotorozás ügyéért is sokat tett. Az Év Újonca 2024-ben Szegedi Ádám lett.
Két Bajtársunk kényszerű távolléte miatt csak egy „5 év szolgálatban” plakettet tudtunk kiosztani idén, ezt Szegedi-Magda Krisztina kapta. A 10 éves pedig nálunk maradt, de eljuttatjuk majd a Bajtársnak, aki kiérdemelte.
És még torta is volt
Arról sem feledkeztünk el, hogy Alapítványunk decemberi születésnapjáig ez volt az egyetlen alkalom, amikor mindannyian együtt lehettünk. Két tortával ünnepeltünk (igaz, az egyiket egy emberi szülinap miatt rendeltük – egyik Bajtársunk feleségének szántuk, aki azonban a gyerekek betegsége miatt nem tudott csatlakozni. Gondoltunk rá, miközben az ő tortáját is feldíszítettük egy 15-ös gyertyával – és elpusztítottuk mindkettőt).
Az ünneplés persze zárt körben nem ér véget: vár még ránk egy jótékonysági aukció egy csodálatos pillangómedállal, lesz egy nagyobb rendezvény februárban, amin várhatóan részt veszünk, és még egy év végi kampánnyal is készülünk, ahol a ti segítségeteket kérjük majd, hogy a 15. évet egy előremutató, hasznos fejlesztéssel is megkoronázhassuk.
A Magyar Mentőmotor Alapítvány 2024-es őszi szezonzáró képzését a Miniszterelnökség, a Bethlen Gábor Alapkezelő és a Nemzeti Együttműködési Alap támogatta – köszönjük ezúton is!
